Nem csak a hotel közvetlen környezete, hanem Jász-Nagykun-Szolnok megye távolabbi részei is számtalan felfedezni való élményt kínálnak az idelátogatóknak. Összegyűjtöttünk pár program lehetőséget, hogy a környező területek se maradjanak feltérképezetlenül.
Horthy kastély, 5331 Kenderes, Szent István út 27.
A kenderesi Horthy-kastélyt az 1800-as évek elején Halasy Károly építtette, késő barokk stílusban. Az eredetileg földszintes épület a század közepén került a Horthy család tulajdonába. Az 1919-ben vívott harcok során a kastély súlyos károkat szenvedett, majd néhány évvel később az egész kastélyt átépítették. Az épület jelentősen megváltozott kívülről és belülről egyaránt. Új helyiségeket és teraszt építettek hozzá, a földszintes szárnyat emeletessé alakították, a padlásterében manzárd kiképzésű vendégszobákat létesítettek. 1944-ben a család elhagyta Magyarországot, a kastély értékeit elhordták, a megmaradt tárgyakat elégették és megpróbálták az épületet tönkre tenni. Egy ideig magtárnak használták és lovakat is tartottak benne. A század második felétől mezőgazdasági szakiskolaként funkcionált, napjainkban pedig kollégiumként működik. Látogatáskor megtekinthető néhány eredeti állapotban maradt helyiség, az egykori pipázóban pedig képek mutatják be a régi idők kastélyát. Hazánkban egyedüli a kastély bejáratánál található Horthy-mellszobor, ugyanis 1945 után máshol nem állítottak neki szobrot.
+36 30 455 3485
Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Tengerészeti Kiállítóterem, Kenderes, Szent István út 41.
A Kiállítóteremként berendezett épület az 1940-es évek elején épült, eredeti funkciója Kulturház volt. A Horthy család is részt vett itt néhány előadáson. Később Filmszínházként használták a település lakói, végül 2003-ban, több éves kihasználtság után, nyugalmazott tengerészek álmodtak ide, az Alföld szívébe, egy tengerészeti kiállítást. A kiállítás A Kormányzó Úr tengerészeti pályafutását mutatja be leírások, fényképek, hajómakattek segítségével, valamint egy 1500 kötetes könyv- és folyóirat gyűjtemény nyújt tájékoztatást az ide érkező vendégeknek, a Horthy korszak eseményeiről.
+36 30 455 3485
Horthy kripta, 5331 Kenderes Toldi út /temető/
A Horthy család sírboltja 1920-ban épült. Több generáció tagjai nyugszanak itt és 1993-ban ide lett örök nyugalomra helyezve vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója, felesége Purgly Magdolna és legkisebb gyermekük Ifj. Horthy Miklós. A családi kripta az utóbbi néhány évben zarándokhellyé vált. Nem csak belföldiek, hanem a határainkon túl élők is megemlékeznek itt a kormányzó úrról.
+36 59 528 044
Vízi Sétány – Poroszló
Poroszlón, a Tisza-tavi Ökocentrumtól nem messze, egy csodálatos környezet fogadja a látnivalókat, ez a Vízi Sétány. A víz fölött, cölöpökre épített 1500 méter hosszan kialakított sétánynak köszönhetően felfedezhetik a Tisza-tó természeti értékeit és olyan vadregényes helyeket járhatnak be, ahova sem gyalog, de még motorcsónakkal sincs lehetőség bejutni. 2005 nyarán avatták fel és nyitotta meg kapuit a poroszlói Vízi Sétány, ami a tó belső területén helyezkedik el, a parttól csaknem 500 méterre a Világörökséggé választott Hortobágyi Nemzeti Park területén. A vízbe cölöpök kerültek kialakításra, amiken az elhelyezett pallók mintegy másfél kilométer hosszan sorakoznak. Az ezen tett kényelmes séta során lehetőségük van megismerni a Tisza-tó állat- és növényvilágát is egyaránt.
+36 30 239 7075
Aranyosidombi Lovastanya – Poroszló
Az Aranyosidombi Lovastanya a Hortobágyi Nemzeti Parkban található, a puszta közepén, ahol teljes egészében beleolvad környezetébe. A csodálatos környezet minden látogatónak megnyugvást és kikapcsolódást nyújt. A csaknem 50 hektárnyi területen egy tanyai épületegyüttes került kialakításra, mely lakóházakat és gazdasági épületeket foglal magába. A terület karbantartásáról közel 400 állat, csacsi, ló, szürkemarha, sertés, juh, liba, kacsa gondoskodik. Akik kíváncsiak a gazdaság működésére, azok az itt található állatokat természetes környezetükben tekinthetik meg. Minden korosztály számára egy felejthetetlen élményt tud adni a Hortobágyi Nemzeti Park állat- és növényvilága. Mindemellett lehetőség van helyben készített termékek megvásárlására is, mindazok számára, akik otthon is élvezni szeretnék az ételeket és a sajtokat.
+36 30 603 8669
Kántor Sándor Fazekasház, Karcag Erkel Ferenc utca 1.
A karcagi Kántor Sándor Fazekasház Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik nevezetes fazekasközpontjának állít emléket. A kiállítóhely névadója, Kántor Sándor a karcagi fazekasság és a népi iparművészet kiemelkedő alakja volt, aki munkásságáért 1978-ban Kossuth-díjat kapott. A telken az egykori, 18. századi állattartásra berendezkedett életmódnak megfelelően a gazdasági épületek álltak az úthoz közel, s a lakóépület távolabb épült. A fennmaradt lakóház a 19. század utolsó harmadában épült népi klasszicista stílusban. Módos paraszt tulajdonában volt, s utcai szobájában ennek a gazdag paraszti rétegnek jellegzetes szobaberendezését állították fel. A többi helységben a karcagi fazekasságot, Kántor Sándor életművét bemutató kiállítást rendeztek be. A 20. század elején Kántor Sándor fazekasműhelye működött a házban.
https://karcagimuzeum.hu/index.php/kantor-sandor-fazekashaz
+36 59 312 087
A Nagykunsági Tájház – 5300 Karcag, Jókai u. 16.
A Jókai u. 16. szám alatti három tagból álló épületegyüttest a múzeum szakemberei 1984-ben alakították ki a nagykunsági lakáskultúrát bemutató lakóházzá, tájházzá. A kétosztatú kisházban nagykunsági, karcagi lakáskultúra 19. század eleji állapota látható, míg a lakóház utcai szobájába a paraszti reprezentációs célokat szolgáló bútor és berendezés-együttes került. A hátulsó ún. lakószobába pedig a 19. század vége felé használatos polgáribb eredetű bútorokkal van berendezve. A kisházban a Nagykunság legrégebbi lakáskultúrájára jellemző bútorok a 18-19. század fordulójának reprezentatív darabjai láthatók. A kétosztatú lakóház nyeregtetős, nád héjazatú, deszka vértelkű épület. Fala vályog, a szoba hosszában kis előtornác húzódik. Az átellenben álló vályogfalú, nyeregtetős, cseréptetős, deszka vértelkű lakóház a 19. század elő felének nagykunsági háztípusát jellemzi. A konyha vagy pitar keskeny épületrész. Ezen keresztül érkezik a látogató a házba. A szoba a boglya formájú kemencéjével együtt a parasztház – redemptus gazdaház reprezentációs feladatokat szolgált. A lakószoba a konyha mellett a család mindennapi életének a színtere. Ennek a berendezése már egy erősen polgárosult ízlést tükröz, közötte a régi nagykunsági festett bútorokkal. A kamra az udvar felől megközelíthető helyiség, amelyben a család táplálkozásával összefüggő eszközök, tárgyak láthatók. A gazdasági melléképület három, rendeltetése szerint eltérő funkciójú térre osztódik. Az első, a lakáshoz legközelebb álló, kívülről megközelíthető kamra, mellette ugyancsak külső megközelítéssel a kétajtós istálló nyílik, majd a harmadik helyiség a szerszámos kamra, melyben mezőgazdasági eszközök, hámok, hordók, kádak láthatók. Az udvaron a kisház vége irányában van az ásott gémeskút.
Karcag lombkorona sétány - 5300 Karcag, Liget u.
2017. decemberében nyitotta meg kapuit a 6 méter magas, 234 méter hosszú karcagi Lombkorona Sétány, amelyen sétálva könnyebben megismerhetik az erdő növény- és állatvilágát. A tanösvény látogatása egész évben ingyenes. A kihelyezett információs, közel negyven darab táblának és a legmodernebb eszközöknek köszönhetően a növény- és állatvilág mellett lehetőségük van megismerni a környék helytörténetét és tájtörténetét is egyben. Télen-nyáron, ősszel-tavasszal olyan magasságból tekinthetik meg az erdőt, ahova egy átlagos kirándulás során nem igazán jutnak el. A lombkorona sétány területén több pihenőpad, tűzrakóhely, illetve a kisebbek örömére játszótér is kialakításra került.
Karcag Földbe vájt-ház, Csősz-ház
A temető mellett, szabadon álló, T alaprajzú, félig földbe ásott, nádfedésű, vályogfalazatú épület. A temetőcsősz lakóháza volt. Népi műemlék. T alakú alaprajzú, szabadonálló, félig földbe ásott épület. Főhomlokzata az utcára néz egy négyszögletes ablakkal, a kertre néző oldalhomlokzatához csatlakozik a lépcsős lejáró, amelynek végéből jobbra-balra nyílik 1-1 földpadlatos, gerendás szoba. Az épület helyenként cseréppel javított nádfedésű, kívül fehérre meszelt. A település szélén lévő temető mellett áll, a főútvonalról leágazó mellékutcán közelíthető meg.
Zádor-híd, Karcag
A Zádor-híd és környéke Karcagtól északkeletre, a Pest-Szolnok-Debrecen közötti egykori postaút mentén található. A ma már műemlék Zádor-hidat és a környező, 71,5 hektáron elterülő szikes pusztát 1976-ban nyilvánították védetté. A védetté nyilvánítás célja nem csak a kultúrtörténeti értékként is jelentős híd megóvása, hanem a tájra jellemző hagyományos pásztorkodás eredeti környezetben történő bemutatása volt. Az árvízszabályozások előtt a szeszélyes Zádor-ér látta el vízzel a térség mocsarait. A térségben a közlekedés biztosítása állandó nehézségeket jelentett, ezért 1804-ben Karcag elöljárói a vízfolyáson keresztül a régi töltés helyett olyan állandó kőhíd felállítását látták szükségesnek, amely az év minden szakában lehetővé teszi az átjárást. Az úgynevezett Zádor-híd alapkövét 1806. november 27-én rakták le, és 1809-ben már át is adták a forgalomnak. Az eredetileg kilenclyukú híd az 1833-ban elkészült hortobágyi kőhídhoz is mintaként szolgált. Az elkészült Zádor-híd húsz évig viselte a vizek ostromát, de az 1830-as áradásnak nem tudott ellenállni, az elsodorta két-két szélső pillérjét. A hidat később újjáépítették, mai ötlyukú formáját az újjáépítést követően nyerte el. Az állandó vizek azóta eltűntek, s a híd víz nélkül maradt. A természetvédelem alatt álló területet pár száz méteres szakaszon a Karcagi-I-es számú belvízcsatorna szeli ketté, mely a műemlék híddal párhuzamosan folyik.
Karcagi szélmalom - 5300 Karcag, Vágóhíd u. 20.
A város egyik legértékesebb műemléke az 1859-ben épített, népi stílusú Gál - Gál Szabóné - Deákné - féle szélmalom. A malmot helybeli téglából építette Gál Ferenc egy téglafallal - „bástyával" körbekerített, dombszerű emelkedésen, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját. Az épület forgó tetőrésszel és négy széllapáttal készült, tornyos, vagy holland típusú szélmalom, mely a XVII. századtól terjedt el hazánkban. Az ablakokkal áttört falú, szépen rendbe hozott szélmalomban 1949-ig folyt a munka, búzát őröltek és szemes terményeket is daráltak. Utolsó működtetője Barna István volt. Az államosítás után kalapácsos darálót üzemeltettek az épület földszintjén. A városban régen hatvan malom működött, közülük tizenegy volt szélmalom. Mára csak ez maradt fenn. Belső berendezése épen maradt, hat szinten lehet megtekinteni a technikatörténeti szempontból is egyedülálló szerkezetet.
Damjanich János Múzeum – 5000 Szolnok, Kossuth tér 4.
Jász-Nagykun- Szolnok megye életében kiemelkedő kulturális szerepet tölt be a Damjanich János Múzeum, amely már két alkalommal nyerte el az „Év Múzeuma” címet. Az intézmény a város főterén, gyönyörű környezetben várja a Szolnokra érkező egyéni látogatókat és csoportokat. A díszes épület (amely egykor a Magyar Király Szállónak is otthont adott) egész évben állandó kiállításokkal, interaktív tárlatokkal, múzeumpedagógiai órákkal, családi rendezvényekkel és kézműves foglalkozásokkal várja a vendégeket. Állandó kiállítások: -A Jászkun kapitányok nyomában -Mesterségek művészete -Népélet a Közép-Tisza vidékén -Városi polgárok a századelőn -Vendégségben őseink háza táján -Szolnoki Képtár -Mednyánszky László első világháborús képei -Vasziliádisz Anesztisz gyűjtemény
+36 56 510 150
Reptár, 5000 Szolnok, Indóház út 4-6.
A RepTár Szolnoki Repülőmúzeum egyedülálló repüléstörténeti kiállítóhely Kelet-Európában, Szolnokon. A múzeum több mint 4 500 m2 fedett kiállítótérrel, és mintegy 60 000 m2 alapterületű nyílt udvarral rendelkezik. Az itt található nyugdíjazott és restaurált repülőgépek mellett megannyi interaktív eszköz kínál élményt a látogatóknak. A RepTár nem csak kiállítóhely, de élményeket és szórakozást kínáló tematikus park is. A repülőmúzeumban elhelyezett gyűjteményt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakembereinek segítségével állították össze. A kiállított tárgyak között muzeális értékű hadirepülőgépek, helikopterek, haditechnikai eszközök éppúgy megtalálhatók, mint a hajtóműmodellek, és a hazai repüléstörténet egyéb relikviái. A nemzetközileg is jegyzett katonai repülőgép gyűjtemény, melyet eddig a Szolnoki Repüléstörténeti Kiállítóhelyen látogathatott a közönség, új darabokkal kiegészülve költözött a RepTárba. A gyűjtemény nem csak kibővült és méltóbb elhelyezést kapott, de az átköltöztetéssel egész évben látogathatóvá vált, mivel az előző múzeum teljes egészében nyitott volt, így csak a nyári szezonban lehetett megtekinteni.
+36 (56) 781-530
Pom Pom-szobor, 5310 Kisújszállás, Kossuth Lajos u. 1.
A Pom Pom-szobor Csukás István mesehősét ábrázolja az író szülőhelyén, Kisújszálláson. 2016. szeptember 23-án avatták fel a mesebeli fa hosszú ágán várakozó Pom Pomot, amely a Kossuth Lajos Általános Iskolával szemközt kialakított parkban áll. Pintér Attila és Rajcsók Attila alkotta a rozsdamentes acélból készült szobrot az író 80. születésnapja alkalmára, amely 4,5 méter magas.
Városháza Kisújszállás, Szabadság tér 1., 5310
Kisújszállás kellemes városképi arculata a századforduló idején alakult ki. Ekkor épültek a város legjellegzetesebb középületei (városháza, gimnázium, bíróság, nagyvendéglő, vasútállomás). Az átutazót leginkább a főút mellett látható, 1900-ban épült, neobarokk stílusjegyeket hordozó városháza látványa ragadja meg. A Városháza sokáig "Városháza palotának" emlegették impozáns épülettömbje miatt. Sokak számára meglepő is, hogy eredetileg nem főúri palotának, hanem hivatali épületnek tervezték. Kisújszállás Városatyái 1896-ban döntöttek új városháza építéséről, a következő évben már meg is jelentették erre a pályázati kiírást. A beérkezett 31 pályamű közül a 3. Díjas "Arte et diligentia", azaz "Művészettel és takarékossággal" című pályamunka kivitelezésére adtak megbízást, melynek készítője Módl Lajos budapesti építőmérnök volt. A kivitelezést Reisman Herman és Gross Benő kisvárdai építészek szervezték, irányították. Az építkezés alig több mint egy évig 1899. június 25-től 1900. augusztus 15-ig tarott. Az első közgyűlés a Városházán 1900. szeptember 4-én ült össze.
Papi Lajos Alkotóház - 5310 Kisújszállás, Nyár utca 8.
Az Alkotóház a nevét Papi Lajos szobrászművészről kapta, aki ebben az épületben élt és alkotott 1987-ig haláláig. Papi Lajos Kisújszálláson született 1921-ben. 1945-től kiállító szobrászművész, több önálló kiállítása volt, valamint rendszeresen vett részt csoportos kiállításokon is. Kisújszálláson az Alkotóház udvarán, az Emlékparkban, a Városháza dísztermében, a Gimnázium és a Kollégium épületében számos műalkotásával ismerkedhetünk meg. Műveit Szolnokon, Pécsen, Sopronban, a Villányi Nemzetközi Szoborparkban, Lengyelországban és Szlovákiában is megtalálhatjuk. Az Alkotóházban található műveinek hagyatéka a képzőművészeti gyűjteménye, melynek egy része állandóan megtekinthető az Alkotóház udvarán, valamint a kiállítótermekben. Itt található az a három kiállító helyiség is, melyekben időszaki kiállítások tekinthetők meg kortárs és helyi művészek alkotásaiból egész évben.
+3659 520 672